Röviden és tömören: ismét szembesülnöm kellett azzal hogy másutt lényegesen több és jobb lehetőségeik vannak a dongalábas kicsiknek mint itthon. Mondjuk ahol nincs gyermekortopédia ott miért is várunk csodákat?....:( :D
Miskolc ezúttal is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Kapni fog a fiatalember nappali síneket ami ismét egy új szín az életünkben de úgy gondolom megszokjuk, megoldjuk és mindenképpen megér egy próbát.
Nem is részletezném ezt tovább. Aki nincs benne sosem fogja megérteni, aki benne van annak nem kell magyarázni.
Hiszek magunkban, a hitünkben, az erőnkben, a gondviselésben.
Megyünk tovább az úton. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése