Ma Dávidom élete első Bozsik kupáján járt. Már napokkal előtte annyira izgult hogy azt hittem a nagy napon meg sem tud majd mozdulni a megilletődöttségtől, de aztán csak ráérzett a dolgokra és ismét szépen védett. :) A mai volt az első alkalom hogy füves pályán játszott és most először igaz foci csukában ami bizony nem fogja a bokáját. Emiatt is izgultunk, mert bizony az edzéseken még nem mozgott benne túl stabilan, többször is kibicsaklott a lába, de ma már könnyebben mozgott bennük és ami a fő: nem sérült le és nem is fájnak a lábai! :) A cipő kiválasztásához kapott segítséget ezúton is köszönöm az egyik példaképünknek, Szilveszternek! Igazán hasznos tanácsokat kaptam tőle és elég bátorítást is ahhoz hogy meg merjük lépni ezt a számunkra mérföldkőnek számító lépést! Így aztán lábikó és cipő fronton ismét nagyot ugrottunk! :) Azok a csodás lábikók már foci csukában is remekül funkcionálnak! :))) Nagyon nagy dolog ez nekünk! :)
Külön öröm volt számomra hogy az egyik csapat tagjaként ott volt a Kutich ikrekből Tomika! :) Velük anno együtt kezdtük a pályafutásunkat a győri koraszülött osztályon és emlékszem még milyen picurka volt Tomika és Tamara is. Nagyon jó volt őket ma látni! :)
Most is csak azt tudom mondani hogy büszkék vagyunk a csapatunk minden tagjára! Szép volt srácok! :) Hajrá Sasok!!! :)))
